fáraszt
hogy mindennap
töröm a fejem…
nem véletlenül van ez a kifejezés,
mert mintha szó szerint törném
tartok tőle, hogy megfájdul.
összegyűlik az én összes kombinálós félelmem, ami
a jövő lehetséges változatait dolgozza ki,
amikben nincsen boldog végszó,
mert belém oltódott,
mert elhittem neked,
hogy BAJ lehet.
pedig tegnap azon a változaton is gondolkoztam, hogy mi a legrémesebb végszó.
van, amit mások mondanak neked, hogy ez és ez rémes. és én is ezen a rémesen gondolkoztam.
de igazából a rémes az, ha nem látod a szépet. annál rémesebb nincsen.
mert ha rá tudsz csodálkozni a jó dolgokra… akkor a rémeseket egy legyintéssel letudod, ugyanis a jó dolgokkal lesz tele a fejed. a rémesek meg egyszer csak… köddé válnak
ÚGYHOGY
úgy döntöttem, nem fárasztom tovább magam
inkább örülök tovább a jó dolgoknak
és vigyázok magunkra